Tata története

tata_tortenete

Tata a Gerecse-hegység lábánál, a Kisalföld keleti csücskében kedvező természeti környezetben épült fel. A XIX. századtól központi fekvése miatt- tizenegy településről vezet út a városba- róla nevezték el a környező községeket is magába foglaló Tatai-medencének. A legrégibb időktől kezdve ember által lakott hely volt. Kr. e. II. században a rómaiak elfoglalták Pannóniát és megépítették a limes egyik fontos katonai táborát, Brigetiót (Ószőny). A Tatához közeli tábort a Látó-hegy oldalán végigfutó római vízvezetéken, az ún. Kismosó-forrásokból látták el ivóvízzel.

Az Árpád-házi uralkodók idején Tata királyi birtok. A bencések a XI. században, a mai Fürdő utca környékén monostort építettek. A település neve Tata alakban először 1221-ben fordult elő. A XIII. századtól 1326-ig a Csák család uradalmához tartozott. Az ő birtoklásuk idején kezdődött meg a vár építése is. Tata 1387-től, Zsigmond királytól kapta meg a mezővárosi jogot. Az oklevelekben ettől az időtől civitasként emlegették. 1410 után a tatai vár Zsigmond (1387-1437) király kedves tartózkodási helye. Habsburg Albert felesége, Erzsébet királyné Komáromban megszülte csecsemőjét. A későbbi V. Lászlót Székesfehérvárra vitték koronázásra, amikor 1440. május 14-én a főúri kíséret és a magyar Szent Korona a tatai várban töltötte az éjszakát.

A vár lassú pusztulását Mátyás (1458-1490) király állította meg, amikor 1467-ben visszaváltotta a Rozgonyiaktól. A várat- Bonfini leírása szerint- késő gótikus stílusú rezidenciává alakította át. 1472-től Mátyás minden évben egy alkalommal Tatán vadászott. Ide tért vissza a Habsburgokkal vívott háborúk fáradalmainak kipihenésére is. 1494-től már II. Ulászló (1490-1516) király birtokaként említik a várat. Néhány vadászattól és fogadástól eltekintve II. Ulászló nem tartózkodott Tatán. Kivéve az 1510. évi országgyűlést, amit az országban dúló pestisjárvány miatt a ferencesek kolostora előtti főtéren (ma Tóváros) tartottak.

A törökök 1543-ban foglalták el Tata városát. A száznegyvenöt éves török uralom idején kilencszer cserélt gazdát, és összesen tizenhat évig volt a vár török kézen. A vízivár átépítését és a napjainkban is látható bástyákat Süess Orbán tervei szerint 1568-1577 között valósították meg. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705-ben, a Battyán János vezette dunántúli hadjárat során a vár rövid időre a kurucok kezére került. Tatát és a környező falvakat 1727-ben az Esterházyak ifjabb, fraknói grófi ágába tartozó Esterházy József vásárolta meg. A mezővárosba hívott építészek (Fellner Jakab, Éder József, Grossmann József, Schweiger Antal) mérnökök (Bőhm Ferenc, Mikoviny Sámuel) keze nyomán kialakult Tata, Tóváros és Váralja.

Az első négy Esterházy gróf életében, 1727-1811 között, Tata nemcsak az uradalom igazgatási központja volt, hanem Komárom vármegye egyik legszebb, barokk stílusú épületekben gazdag mezővárosává fejlődött. 1809-ben a franciáktól elszenvedett győri vereség után I. Ferenc (1792-1835) magyar király udvarával két hónapig Tatán, a grófi kastélyban tartózkodott. A kastély északi tornyában írta alá 1809. október 14-én a Schönbrunni békét. Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején Görgey Artúr fővezér a Szarka fogadóban levő főhadiszállásáról indult 1849. május 3-án Buda ostromára.

Később Kosztolányi Mór ezredes Klapka György parancsára 1849. június 25.-én az ellenség kezén lévő tatai várat rövid időre elfoglalta csapataival. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött el Tata és Tóváros nagyarányú városiasodása. Kisebb gyárak épültek. A Bécset Budapesttel összekötő vasút 1883-1884-ben érte el Tatát. Esterházy Miklós gróf lóversenypályát, közelében 1886-ban Tóvároskert néven vasúti megállót, 1888-ban Várszínházat építetett. A nyolc osztályos piarista főgimnázium 1911-1912-ben valósult meg.

A Trianoni békeszerződés után, 1921-ben a második királypuccs idején, IV. Károly (1916-1918) király feleségével és minisztereivel október 24.-e és 26.-a között a tatai Esterházy kastélyban tartózkodott. A két világháború között felgyorsult a polgárosodása az iker községeknek. A Szent Imre fiúiskola, a piarista konviktus, a Tatai Múzeum, a Mezőgazdasági Népiskola, dr. Mike József sebész főorvos szanatóriuma került átadásra. Az Esterházy-uradalom tiltakozása ellenére végül 1938. június 1-én Tata és Tóváros közigazgatási egyesítése is megtörtént.

Tatát 1945. március 19-én elfoglalták az orosz csapatok. A nagyközség életében az 1945 utáni évek, bár nagy változást hoztak, de a fejlődés, az építkezés csak jóval később, 1954 után indult meg, amikor Tatát újkori történetében várossá nyilvánították. Tata az elmúlt évtizedekben nemcsak a vizeivel, angolkertjével, árnyas parkjaival, felújított épületeivel, rendezett útjaival, olimpiai Edzőtáborával vált nevezetessé, hanem múzeumaival, tudományos tanácskozásaival, állandó rendezvényeivel (Víz, Zene, Virág fesztivál; Tatai Sokadalom; Barokk Fesztivál; Szabadtéri játékok; őszi nagyhalászat) is, melyek öregbítették a város hírnevét.

Forrás: dr. Körmendi Géza

Öregvár

Öregvár

A tatai vár épülete kiemelt műemlék, amely egy vízzel és mocsarakkal körülvett sziklamagra épült. Az építtető Lackffy család birtoklása után a vár 1937-től királyi birtokká vált. Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás királyok idején élte fénykorát, mint királyi nyaraló kastély.

A török időkben a két fontos hadicélpont, Komárom és Székesfehérvár között, a várnak már védelmi szerepet kellett betöltenie. A többszöri gazdacsere miatt inkább romként, mintsem erődítményként élte meg az utolsó ostromokat. 1727-ben a tatai uradalmat gróf Esterházy József vásárolta meg. A XIX. század elején a család romantikus stílusban alakíttatta át a vár megmaradt részeit. A család egy ideig lakta a várat, de hamarosan megépíttették kastélyukat és a felszabadult épületben levéltárat, mérnöki irodát alakítottak ki.

Az Esterházy család birtokfosztása után 1959-ben a Kuny Domokos múzeumot rendezkedett be itt.

Esterházy kastély

Esterházy kastély

Az épület Fellner Jakab (1722-1780), a kor egyik legnagyobb építészmestere tervei alapján épült. Tata a Horvátországtól Pozsony vármegyéig húzódó kiterjedt Esterházy-birtok központja lett. A kastély történelméhez tartozik, hogy I. Ferenc magyar király itt írta alá a Schönbrunni békét. Az 1897-es hadgyakorlat idején II. Vilmos német császár lakott termeiben. 1921 októberében az utolsó magyar király, IV. Károly feleségével, Zita királynővel együtt ide menekült a sikertelenül végződött budaörsi csata után. A II. világháború után kórház működött az épületben.

A jelenleg funkcióra váró épület minden órában vezetéssel egybekötött sétával megtekinthető.

Öreg

Öreg-tó

A 220 hektáros tatai Öreg-tó Magyarország legrégibb mesterséges halastava. A tavat a maihoz hasonló formájában a XIV. században megépített gáttal alakították ki. Európai viszonylatban is kiemelkedő természetvédelmi, valamint idegenforgalmi jelentőségű. 1989 óta a Ramsari Egyezmény által is védett madárgyülekező hely.

Kálvária-domb

Kálvária-domb

A mészkődombon, melyet most Kálvária-dombnak hívnak, már a XIV. században templom állt. Esterházy József a megsemmisült templom köveit felhasználva a régi templom kápolnáját újjáépíttette. Mellette áll az 1770 körül készült Kálvária szoborcsoport, mely Schweiger Antal műve.

Fellner-kilátó

Fellner-kilátó

A kilátó valójában Stieber Antal 1910-es években épült gyárának 40 méter magas sörétöntő tornya, amelyre 175 lépcsőfokot megmászva juthatunk fel. A toronyból csodálatos panoráma tárul elénk, távcsővel az egész környéket végigpásztázhatjuk, amely elfeledteti az odavezető 200 lépcsőfok emlékét.

Geológiai Szabadtéri Múzeum

Geológiai Szabadtéri Múzeum

Kálvária-domb aljában láthatjuk a Geológiai Szabadtéri Múzeum ápolt kertjét, ahol szakavatott vezetők útmutatásával megfigyelhetjük a tektonikus mozgások és a területet borító hajdani tenger hullámverésének hatását, az őskori idők élővilágának maradványait, a tűzkövet bányászó ősember nyomait: a bányagödröket, a bányászó eszközül szolgáló gímszarvas-agancsot, szerszámokat, fegyvereket, egy katlanszerű hasadékában pedig a tűzrakó helyet. Egyedülálló a világon, hogy ilyen kis területen 60 millió év megkövesedett üledékeit tanulmányozhatjuk szinte egyórányi sétával.

 

Szent Kereszt Plébániatemplom

Szent Kereszt Plébániatemplom

Az egykori tatai városrész főterének ékessége. Az épület alapkövét 1751-ben rakták le. A híres templomépítő Pilgram Antal tervei szerint kezdték meg a munkát. Fellner Jakab, aki az építőmestere volt, 1780-ban meghalt (kívánságához méltón a templom kriptájában van eltemetve), így a nagy munkát Grossmann József fejezte be. Az ő keze nyomát megtalálhatjuk a templom belsejében is: a főoltár Schweiger Antallal és Gött Antallal együtt  közös munkájuk. Eredetiek ma is a copf stílusú padok és a gyóntatószék. A sekrestye faragásos berendezései, a sekrestyeszekrény a feloszlatott majki Kamalduli Szerzetesrend barátaitól származik.

Harangláb (Óratorony)

Harangláb (Óratorony)

Az Országgyűlés tér nevezetessége az Óratorony, vagy ahogy az itteniek nevezik, a Harangláb. 1510 nyarán II. Ulászló, az akkori királyi székhelyről, Székesfehérvárról a pestisjárvány elől menekülve egész udvarával átjött Tatára. Itt hívta össze az országgyűlést, amelynek emlékét a tér neve és a torony falán elhelyezett tábla őrzi. A Tata egyik jelképévé vált építmény Fellner Jakab és közeli munkatársa, a híres tatai ácsmester, Éder József alkotása 1763-ból. Különlegessége, hogy faácsolata egyetlen vasszeg nélkül, faszegekkel, és lapozással készült. Ma az Óratoronyban harangjáték is üzemel, minden óra előtt öt perccel szívet melengető dallamokkal bűvöli el az arra sétálókat.

Kapucinus Templom

Kapucinus Templom

Az Országgyűlés téren áll a Kapucinus Templom, amely 1746-ban készült el. Ekkor vehették birtokukba az Esterházy József által Tatára hívott kapucinus rend fráterei. Az egyhajós templom ékessége az egész szentélyt betöltő gazdag faragású főoltár és a diadalív két oldalán épített mellékoltárok. A főoltár képei az 1890-ben készült ?Szent István az Istenanya oltalmába ajánlja az országot?, és a felette arany keretbe álló Szentháromság, Müller Ferenc munkái. A keresztút domborműveit és a templomi szobrokat Sugár Gyula iparművész készítette.

Angolkert

Angolkert

Magyarország első angol stílusú kertje, ahol 1783-ban Böhm Ferenc, az Esterházyak uradalmi mérnöke kezdte a telepítést. A szabálytalanul ültetett fák, bokrok csoportjait úgy ültették, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Egy 1888-as tatai turista zsebkönyv így ír az Angolkertről:

kertészek alkotó keze itt Tata határának azon homokos részét, melyet a természet oly bűvös forrásokkal áldott meg, minőkről csak a tündérmesék regélnek, 1783-óta oly édenné változtatta át, mely az embert elbájolja, s felvidámítja.  Itt a mesterség teremtő ereje a természet ritka adományaival karöltve iparkodnak meglepni a sétálót.

Érdekességei a hatalmas, földig lehajló szárnyas diók, a méretükkel tiszteletet kivívó platánok, az óriásira megnőtt ciprusok, a különleges tulipánfa, a dél-ázsiai mocsári ciprus, az Amerikából származó jegenyenyár, valamint a  hazánkban elsőként itt ültetett Kínából származó szomorú fűzek. A kert körülveszi a 25 ha vízfelületű Cseke-tavat, amelyen valaha 70-80 szépséget és az ártatlanságot jelképező hattyú úszkált. Ma horgászparadicsom a tó.

A sétálóúton haladva a Műromok hívják fel magukra a látogató figyelmét. Ezek a közeli vértesszentkereszti elpusztult templomnak az eredeti falai, az apátságból származó pompás, faragott oszlopok, pillérfejezetek, római kori sírkövekkel kiegészítve, Charles Moreau építész romantikus terveinek megfelelően kerültek ide.

Keresztelő Szent János szobor

Keresztelő Szent János szobor

Az Öreg-tó egy kis mesterséges szigetén óriási platánfa árnyékában áll Keresztelő Szent János bronzszobra. Kovács Mária szobrászművész ezért az alkotásáért kapta a kor egyik legértékesebb képzőművészeti kitűntetését, a Ferenc József díjat. Tata Barátainak Köre 1989-ben meghívta a művésznőt Tatára, ő választotta a szigetet a szobor helyéül.

Forrás: Dr. Körmendi Géza